HTML

Desszertkirálynő

A Desszertek Királynője hív. Ellenállhatatlanul vonz, örök szerelemben tart.
Hódolunk előtte, és hódolunk neki.

Nagyobb térképre váltás

2007.10.02. 14:28 Palkó - 68

Gerbeaud és Palkó

Most jövünk csak rá igazán, hogy mit is jelent nekünk Pityivel ez az egész. Most kezd igazán körvonalazódni, hogy mit várunk el saját magunktól, meg mit ad nekünk. Hogy mit is ad: nagyszerű alkalmat, hogy heti rendszerességgel találkozzunk, eszmét cseréljünk mindenféle felmerülő témában, és a somlói elfogyasztása után még vagy másfél órát sétálgatunk és beszélgetünk a városban. Persze a témához valahogy mindig a somlóin keresztül jutunk el. Nem is tudom, hogy miért… :) Ez alkalommal például sikerült tisztázni, hogy ki honnan közelíti meg a feladatot. Én speciel a nem annyira tudományos, de ismeretterjesztő, élménybeszámoló, ismeret átadó oldalról közelítek, ennek megfelelően szeretném felépíteni az egész megjelenést is, míg Pityi inkább szépirodalmi irányból közelít. Természetesen nem kell arra gondolni, hogy őrült babérokra szeretnénk törni, csak egyszerűen a megközelítés mikéntjét szeretném itt érzékeltetni. Szóval ő ennek megfelelően nem az ismeret és információ átadást tartja fontosnak, hanem az egységes, megszakítás nélküli élményfolyamot, azaz a tiszta szöveget. Úgyhogy kedves érdeklődő, ne lepődj meg azon, hogy bejegyzéseink már megjelenésben is jelentősen eltérőek lehetnek.
 
Nu, e kis felvezető után essünk neki az információátadás kedélyes megfogalmazásának. Ez alkalommal egy neves helyet terveztünk meglátogatni és e szempontból asszem, semmi kétség nem férhet hozzá, hogy mind honi, mind idegenforgalmi szempontból egyaránt jelentősnek nevezhető helyre, a Gerbeaudra esett a választásunk. Jártam már itt, erre biztosan emlékszem, de az a gyanúm, hogy a fogyasztásig még nem jutottam el.
Apró, kerek kávéházi asztalok fogadnak mindenhol. 18 óra van, meglehetősen telített a hely, de úgy látom, hogy folyamatosan vannak szabad asztalok. Kb. 5 perces ücsörgés után kérdezik meg, hogy mit óhajtunk fogyasztani. Az étlapot böngészve ér az első jelentős benyomás: itt a Somlói nem galuska, hanem kocka. Ha kocka, hát legyen kocka. Lesz, ami lesz, ezt most megkóstoljuk. A kockáról nekem már csak a gyerekkorom erősen feledhető menzai emlékei törnek elő, amikor külön élményszámba ment a csoki öntetes piskóta kocka, hommage somloi. Azok fő mozzanatát a megfelelően keserű és rumos ízű csokoládé öntet jelentette. Persze a menzán hab nem járt az attrakcióhoz. No de ne vágjunk elébe a végkifejletnek, lássuk, mit hoztak elibénk somlói címén.
Először is, tényleg kocka. Egészen hasonlóan néz ki, mint gyermekkorom menzás csokiöntetes piskótakockája. Jelentős mennyiségű csokival, ugyanúgy lapos tányéron tálalva. Ránézvést vannak benne világosabb, sötétebb, meg egészen sötét csíkok, mint amikor a földtörténeti rétegek a tektonikai elmozdulások révén felszínre kerülnek…. Próbálom elemezni a rétegeket: feketét, fehéret, tarkát…, de nem jutok sok eredményre, olyan egységes íze van mindegyiknek. Na jó a vaníliás hab réteget sikerült elkülöníteni, de a többi igazán nem különbözik egymástól íz hatásban, sőt ettől a vaníliástól se. Mint már a jégbüfénél említettem, olyan száraz vaníliás hab jellege van, nem nedvesít, és emiatt a tészta se kellőképpen lucskos, legalábbis az én ízlésemnek megfelelően. Viszont a tejszínhab, az teljesen rendben van, meg a csoki öntet is megfelelően keserűnek, és rumos ízesítésűnek tűnik. Én mazsolát nem leltem, bár Pityi váltig állítja, hogy ő találkozott kettővel a tejszínhab buckák alatt. Viszont kölcsönösen egyetértettünk abban, hogy dió egy szem, de annyi sem találtatott a konstrukcióban. Ami viszont egyből feltűnt, az a kompozíció tetejére hintett pörkölt földimogyoró. Én ezt imádom, főként a keserű csokival…. De a Somlói az mégiscsak diós! Punktum!
Akkor most kóstoljuk meg mindenestül, próbáljuk meg az egész íz hatást, élményt értékelni. Hmmm… Nos, olyan mint számítottam. Semmilyen. Olyan könnyű, habos-babos, enyhén vaníliás, kicsit csokiöntetes. Egész olyan, mint gyerekkoromban. A menzán. Hát erről, ennyit. Nem rossz, de nem is jó. Főként a Callas, meg a Cafe Gold után.
Nézzük a szorgalmi feladatot: Zserbót rendeltünk, én csak egy kicsi darabot kóstoltam belőle. Zserbó. Ez biztos. Ennél zserbóbb nem lehet, hiszen itt készült. A házi készítésűekhez képest alig van benne dió, viszont nagyon finom a lekvár íze, jó a tészta.  Végül is nem rossz, nem rossz, a házi készítésűek tanulhatnak belőle, de azért lehetne benne egy kicsivel több dió.
 
A hely hangulata, mint egy rendes kávéházé. Az Andrássy úton, meg a nagykörúton találni ilyen hagyományos hangulatú helyeket. Az árszínvonal ott talán nem ily magas, de a külföldiek jelentős száma, a hely híressége miatt ez asszem érthető. A kiszolgálás kedvesen mosolygós, udvarias. Jól éreztük magunkat.
Mindent összevetve, már most biztosan tudom, hogy nem ide fogok rendszeresen visszajárni Somlóit enni.
V. kerület Vörösmaty tér.

2 komment


A bejegyzés trackback címe:

https://somloi.blog.hu/api/trackback/id/tr60181386

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

elpy76 2008.07.24. 14:18:09

Én itt még nem kóstoltam, de javaslom a szegedi Virág cukrászda somlóiját. Kóstoláskor újraéltem gyerekkorom somlói ízének emlékeit, ami a kellemes "valamikor, valahol már ettem ilyent" érzés fogalmazódik meg bennem. Csak a klasszikus probléma jelentkezett itt is: többszörösét is meg tudtam volna enni ebből. Említést érdemel még Baján a Véndió is, ahol ugyan lefelezték az adagot, de minőségében így is változatlan, ill. Pécsen a Király utcában a térről besétálva a Nemzeti múzeum oldalán, csak még odébb található egy kis régimódi patináns cukrászda, ott is egész jó volt. (talán eladó felirat lóg a cukrászdán, ha emlékeim nem csalnak)

Palkó - 68 2008.07.26. 20:10:44

Köszönjük az ajánlásokat, egyelőre csak Pesten tervezzük túráink folytatását, amint Pityi rá fog ismét érni e nemes feladatra.
Azért ha véletelen arra járunk feltétlen benézünk e helyekre is :)