Az egész somlói ügy ez én életemben talán ott kezdődött, hogy még a nyolcvanas évek elején, amikor főiskolások voltunk és a haverokkal kocsmázni jártunk, akkor előszeretettel ültünk be a Szlovák étterembe, ahol nem csak a sörök voltak finomak, de nagyon jó Somlóit lehetett akkortájt kapni. Amikor beültünk, akkor valahogy befigyelt mindig egy Somlói is. Aztán teltek-múltak a dolgos évek, és egyszercsak eljött a nosztalgia ideje is, amikor az ember elkezd visszagondolni a könnyed diákévekre, az élményekre, és előkerült a Szlovák is a Somlóival. Hmm gondoltam, tényleg, de rég ettem már igazán jó Somlóit. Gyerünk, menjünk el a Szlovákba. Nos, Somlóit lehetett még kapni, de hát meg se közelítette azt a régi remekművet. A frusztráció viszont fennmaradt: kéne enni egy igazán jó darabot. Persze nagy energiát nem fektettem a dologba, így ez az érzés éveken át fennmaradt a somlóival kapcsolatban. Aztán jött az életemben egy olyan szakasz, amikor együtt laktam az unokatesómmal (társszerző ezen oldalon) másfél évig, és sokat sétálgattunk a városban. Ekkor kezdtük el nézegetni a cukrászdákat. Persze én időről időre felhoztam a Somlói ügyét, és ebben valahogy közös nevezőn voltunk a kezdetektől fogva. Mármint, hogy nem egyszerű jó minőségűt, igazán ízletest kifogni, illetve ő is nagyon szereti. Aztán egy ilyen sétálgatás alkalmával arra jutottunk, hogy már nem is emlékszem, hogy hol milyen is volt a Somlói, hol volt jó, és miért, illetve miben. Le kéne jegyezni, mert különben sose jutunk dűlőre, hogy hol érdemes majd rendszeresen enni. Az ötlet nagyon tetszett mindkettőnknek, de végül éveken keresztül nem jutott el a megvalósításig, már csak azért se, mert időközben elköltözött tőlünk Pityi. Aztán egyszer csak azzal jött, hogy mi lenne, ha mégiscsak nekifognánk, sőt, a leírtakat blog formában közzé is tennénk a neten. Úgy látszik ez az adalék kellett csak ahhoz, hogy igazán nekilássunk a dolognak. Szóval az itt közzétett vizsgálódásaink nem előzmények nélküliek, korábban már végeztünk vizsgálódásokat jegyzetelés nélkül. Most azonban sokkal komolyabban álltunk neki, szempont rendszert szerkesztettünk ami szamárvezetőül szolgál helyszíni vizsgálódásainkhoz és mindent a helyszínen jegyzetelünk.

Bár a szempontrendszer elvileg objektív vizsgálódásra utalhat, mégis ragaszkodunk hozzá, hogy szubjektív, személyes benyomásokat írjunk le, már csak a blog jellege miatt is.

Jó szórakozást mindenkinek.