Apró, kerek kávéházi asztalok fogadnak mindenhol. 18 óra van, meglehetősen telített a hely, de úgy látom, hogy folyamatosan vannak szabad asztalok. Kb. 5 perces ücsörgés után kérdezik meg, hogy mit óhajtunk fogyasztani. Az étlapot böngészve ér az első jelentős benyomás: itt a Somlói nem galuska, hanem kocka. Ha kocka, hát legyen kocka. Lesz, ami lesz, ezt most megkóstoljuk. A kockáról nekem már csak a gyerekkorom erősen feledhető menzai emlékei törnek elő, amikor külön élményszámba ment a csoki öntetes piskóta kocka (hommage somloi). Azok fő mozzanatát a megfelelően keserű és rumos ízű csokoládé öntet jelentette. Persze a menzán hab nem járt az attrakcióhoz. No de ne vágjunk elébe a végkifejletnek, lássuk, mit hoztak elibénk somlói címén.
tovább...
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.